-on
| A Magyar Népművelők Egyesülete Vándorgyűlése, 2004 |
|
Kazincbarcikán találkoztak a magyarországi népművelők Az ötvenéves születésnapját ünneplő Kazincbarcika adott otthont a Magyar Népművelők Egyesülete XXI. Vándorgyűlésének. Az Egressy Béni Művelődési Központban közel négyszáz magyarországi népművelő találkozott, s vitatta meg a legfontosabb, szakmát foglalkoztató kérdéseket. A találkozó keretében került sor a Magyar Népművelők Egyesülete emlékplakettje és az önkormányzatok a közművelődésért díjak átadására is. A Magyar Népművelők Egyesülete idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A jubiláló egyesület 2004-ben egy ugyancsak jubileumát ünneplő várost választott a Vándorgyűlés helyszínének. A 33.000 lakosú Kazincbarcika Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a harmadik legnagyobb város, amely nemcsak nemzeti sportváros, hanem egyben az Európai Unió oklevelével kitüntetett település is. A Vándorgyűlés plenáris ülésén elsőként Halász Mária, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közgyűlés oktatási és kulturális főosztályának vezetője köszöntötte a jelenlevőket. A megye történelmi, kulturális és turisztikai hagyományainak bemutatása után a közgyűlés kulturális koncepcióját ismertette, melyben a legfontosabb feladatként a közművelődés fejlesztése, a kulturális színterek kialakítása, megőrzése és átgondolt fejlesztése szerepel. Beszédében kiemelte a közösségi művelődés esélyegyenlőség-javító, helyi közösségeket aktivizáló, civil szférát fejlesztő szerepét. A megye kulturális, a magyar irodalomban is jelentős hagyományainak egy új múzeummal, a Magyar Nyelv Múzeumával szeretnének tisztelegni, mely a Közgyűlés tervei szerint Széphalmon a Kazinczy Mauzóleum mellett épülne fel. A főosztályvezető asszony köszöntője után Dr. Király Bálint Kazincbarcika város polgármestere üdvözölte az egybegyűlteket. Lendületes, humorral átszőtt szavai nagy tapsot arattak. Előadásából a jelenlevők előtt egy fejlődő, kulturális fesztiválokban és sportéletben élenjáró város képe bontakozott ki. Király Bálint zárszavában mindenkinek azt kívánta, hogy minden intézménynek olyan önkormányzata legyen, mely nemcsak szavakkal, hanem az éves költségvetés megítélésével is támogatja a közművelődési munkát. Koncz Erika "Regionalitás a kulturális szervezetrendszerben" című előadásban a kultúra értékteremtő és értékmentő funkcióiról beszélt. Ismertette a minisztérium új kulturális stratégiáját, annak jogszabályi hátterét, a közművelődés sokszektorú tevékenységrendszerét. Kiemelte, hogy a 2004-es Kormányprogram a kulturális fejlesztéseket, a kulturális hagyományok őrzését prioritásként kezeli, mely nem lehet a kevesek kiváltsága, hanem közkincs, melyhez mindenkinek egyformán joga van. A Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma Kulturális Stratégiája, illetve az ahhoz kapcsolódó Közkincs-program hozzájárulhat a kulturális esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez. A Közkincs-programban felvázolt három fő stratégiai irány ugyanis nem más, mint a kulturális vidékfejlesztés, az örökségvédelem cselekvési programjának kidolgozása, továbbá a magyar tehetségek hazai és külföldi helyzetbehozása. Koncz Erika elmondta, hogy a Program fő célja az egyes térségek és térségi szintek közkulturális fejlesztéseinek összehangolása, mely a közkultúra intézményei és a civil szándékok figyelembevétele nélkül nem történhet meg. Előadásában ismertette a Közkincs-program fejlesztési területeit, funkcióit, a megvalósítás lehetséges módozatait és a rendelkezésre álló forrásokat. Koncz Erika államtitkár asszony előadásával több ponton összecsenget Hunyadi Zsuzsa, a Magyar Művelődési Intézet Kutatási és Kutatásszervezési igazgatóságának munkatársa előadása, mely a jelenleg is zajló kulturális állapotfelmérésről számolt be a konferencia résztvevőinek. A felmérés eredményeiről részletesen a „Találkozások a kultúrával" könyvsorozat már megjelent köteteiből tájékozódhatnak az olvasók. Hunyadi Zsuzsa előadásában a kutatás módszertanáról, a kutatási mintáról, továbbá a kulturális fogyasztást meghatározó tényezőkről beszélt. A Vándorgyűlés plenáris ülésének első felét rövidke szünet követte. A szünet után Harsányi László a Nemzeti Kulturális Alap elnöke a "Kulturális Stratégia - mecénás vagy anyáskodó állam" c. előadása következett. Harsányi László rámutatott a stratégia tervezés fontosságára, mivel az teszi lehetővé a kulturális szándékok egyeztetését, hozzájárul az érdekérvényesítéshez, s újra és újra bizonyítja a kultúra fontosságát, továbbá a kultúra közösségteremtő erejét. A Magyar Kulturális Stratégia nem intézmények, szakmai szervezetek stratégiája, átöleli az ország kulturális tevékenységét. Fontos elemként említette a stratégia kulturális vidékfejlesztésre, a gyermekeket érintő kultúra minőségi és mennyiségi mutatóira, az új közönségrétegek elérésére, továbbá a határmenti települések fejlesztésére vonatkozó stratégiai célokat. A Magyar Kulturális Stratégiához a közművelődési intézményrendszer fontos alapként, fundamentális értékként tartozik hozzá. A plenáris ülés előadássorozatát Vadász János, a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal vezetőjének beszámolója zárta. Vadász János ismertette az Egységes Közszolgálati Törvénytervezet téziseit, s beszámolt a az eddigi munkafolyamat legfontosabb eredményeiről, állomásairól. Reményét fejezte ki, hogy november 30-ig a Kormány véleményezi az Egységes Közszolgálati Törvény normaszövegét, mely várhatóan december elején a gazdasági kabinet elé kerül. Az esti vacsora előtt nem maradt más teendője a Vándorgyűlés résztvevőinek, mint a díjátadás, az ünneplés és az emlékezés. Díjátadás azok részére, akik a legtöbbet tették az elmúlt években a közművelődésért, s emlékezés kollegáinkra, akikkel sajnos már nem lehetünk többet együtt. 2004-ben a Magyar Népművelők Egyesülete plakettjét: Dankovits Margit Sebőkné Zalka Ilona Stumpf Gábor önkormányzatok a közművelődésért díjban részesült: Bögöte, Drégelypalánk, Jászkisér, Gyöngyös és Sárospatak Minden díjazottnak gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk! Forrás: www.erikanet.hu önkormányzata. - a sárospataki Művelődés Háza népművelője vehette át. - a budapesti Rátkai Márton Klub vezetője, és - a móri Városi Művelődési Központ igazgatója,a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma helyettes államtitkára szinte helybéliként szólt a vándorgyűlés résztvevőihez, mint elszármazott kazincbarcikai. |
