Pest megye közművelődési szakembereinek és önkormányzati tisztségviselőinek hagyományos, 2007 októberében megtartott XII. balatonszemesi szakmai tanácskozásán a szakma egészét érintő aktuális kérdésekről esett szó. A szervezők, a Pest Megyei Népművelők Egyesülete és a Pest Megyei Közművelődési Intézet idén is törekedtek a konferencia sokrétűségére. Az elhangzott előadásokból az alábbiakban néhány kiragadott gondolatot idézünk.

„Központi Vármegyéből Vezérvármegye” – Pest megye múltja, jelene és jövője a közigazgatásban
A konferencia nyitó napján „Központi Vármegyéből Vezérvármegye” – Pest megye múltja, jelene és jövője a közigazgatásban címmel Pest megye kulturális életéről a fenntartó önkormányzat szemszögéből Imre Zsolt, Pest Megye önkormányzata Hivatalának kabinetfőnöke beszélt. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a megyei kultúra nem külön álló egység, hanem az a települések kulturális sokszínűségében valósul meg. A megyei intézményrendszer az, ami biztosítja a megyei önkormányzat és a települések közötti kapcsolatot. Mint elmondta, a vármegye elnevezés a megyék múltbeli szerepét idézi, amelyben a kulturális szerepvállalás is benne foglaltatik. Pest megye elkötelezett a megye kulturális fejlődésének erősítésében. A kötelező feladatai az intézmények fenntartása. Az önként vállalt feladatai a díjak, kitüntetések adományozása, alapítványok, közhasznú társaság működtetése.
A megyeiség meghatározását Kerekes László közművelődési szakértő hozzászólásában tovább árnyalta, miszerint a megyei kultúra olyan minőség, ami a tájegységekhez, a gazdasághoz, a történelemhez kötődik, azaz nem a települések számtani összege.

Kulturális partnerség a településeken, a kistérségben és a régióban
Kákai László, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa előadásában elsőként a non-profit szervezetek, ezen belül a kulturális szervezetek általános helyzetét elemezte a főbb statisztikai mutatók tükrében. Elmondta, hogy Magyarországon szórványos a civil aktivitás, ugyanis a kulturális szervezetek 2/3-a a fővárosban vagy az 5000 főnél magasabb lélekszámú városokban található. Az 5000 fő alatti települések ¾-ében egyetlen formalizált kulturális szervezet sem működik. E megoszlás magyarázataként Kákai László kiemelte az indukáló közeg hiányát, hiszen sok településen nincs számottevő helyi elit sem. A kisebb községekben az infrastruktúra, a személy és forráshiány miatt képtelenek a civilek a kulturális alapszolgáltatásban részt venni. A non-profit szervezetek bevételeinek megoszlását taglalva megállapította, hogy jelenleg a JDP 2-3%-át teszi ki a szektor bevétele (854 milliárd Ft). Ezen belül a szervezetek mintegy felének 5 millió Ft alatt van az éves bevétele, s nő az 50 ezer Ft alatti és az 50-500 ezer Ft közötti bevételt regisztráló szervezetek aránya. A több csatornás finanszírozásban jelentős az állami ill. az önkormányzati támogatás. A kulturális szervezetek között erős az alapítványok és az egyesületek aktivitása, de a források nagyobb része a közalapítványoknál jelentkezik, amelyeket jobbára a kormány és az önkormányzatok hoznak létre. Általános tendencia, hangsúlyozta az előadó, hogy az állam kivonul a szektorból, de a szervezetek nem készültek föl erre. Az együttműködés fontos, hiszen akkor erős egy ország civil társadalma, ha a szereplői kooperálnak, ma azonban atomizált a civil szféra, elsősorban személyi alapon működnek a kapcsolatok.

Kistérségi identitás, kistérségi közművelődési együttműködések egy pályázat kapcsán
A Dabasi kistérség projektjén keresztül Kerekes László nyugalmazott minisztériumi főosztályvezető helyettes, közművelődési szakértő vázolt fel egy sikeres pályázatot, egy példa értékű kezdeményezést, amely kistérségi együttműködésre épül. A pályázat főbb részei olvashatók a PMKI honlapján (www.pmkult.hu > Szakmai anyagok > Cikkek, tanulmányok).

Hogy pályázunk. Hogy pályázzunk?
örökzöld téma a pályázatírás. A Nemzeti Kulturális Alap pályáztatási tapasztalatait Tóth Zsuzsanna, az NKA Közművelődési Kollégiumának elnöke; Kenyeres Sándorné és Tapodi Katalin, az NKA Közművelődési Kollégiumának kurátorai osztották meg a jelen lévőkkel. A feltételek szigorodásáról, a pályázatírás pontosságáról szólva az előadók egységesen kihangsúlyozták, hogy az NKA pályázatain keresztül meg lehet tanulni a pályázatírást és fel lehet készülni a nagyobb, bonyolultabb pályázatokra. (Részletes tájékoztató Tóth Zsuzsanna cikkében.)

„Mondd ki, magad is jobban értheted!”
Benke Éva nyugalmazott főiskolai docens előadásában az emberi kommunikáció alapkérdéseiről, az anyanyelv művelésének fontosságáról szólva hangsúlyozta a kommunikációs jártasság szükségességét. A tanárnő, aki magát a magyar nyelv misszionáriusának tartja, magával ragadó előadásmódjával nemcsak oktatta, hanem el is bűvölte közönségét.

Szádváriné Kiss Mária: Pest megyei körkép - Balatonszemes 2007

A balatonszemesi szakmai tanácskozások a találkozásokról is szólnak, hiszen itt mód nyílik  meghallgatni egymás örömét, gondját-baját megismerni egymás munkáját, az egyes szakmai kihívásokra adott különböző válaszokat. Különösen fontosak ezek a találkozások a szakmai közösség együvé tartozásának erősítésében. A szervezett program alkalmat teremt egy-egy Pest megyei település bemutatkozására is. Idén Maglód, Tápióság, Ráckeve, és Váckisújfalu polgármesterei, művelődési ház vezetői beszéltek településükről és a helyi közösségi művelődésről.

Zalavári Béla, a Maglódi Művelődési Ház vezetője örömmel tájékoztatott, hogy a szakma által ismert több rossz gyakorlattal ellentétben, Maglódon igen körültekintően, a jó és a rossz példákat egyaránt megismerve, a legjobban alkalmazható megoldásokat adaptálták a művelődési ház megtervezése és megépítése során. Megszületett egy olyan épület, amelyben a szerteágazó közművelődési tevékenységi formákat a legoptimálisabban lehet működtetni.

Minik Gáborné, a Tápiósági Klubház vezetője az intézmény működési körülményeiről szólva, elmondta, hogy közösségi térnek a klubházat és a tornacsarnokot használják. A tornacsarnokot többfunkciós helyiségnek szánták, de sajnos így működésképtelen. Mindezek ellenére gazdag rendezvénynaptárral rendelkeznek, amelyből kiemelt néhányat: a térségi ifjúsági rendezvényt, a terepfesztivált, a Magyarországon elsőként szervezett diákolimpiát. Az egyszemélyes ház nyitva tartása is szinte folyamatos. Mindezek a rendezvények a település lakóinak támogatásával valósulhatnak meg.

Dr. Dávid László, Ráckeve polgármestere a város bemutatását egy referencia filmmel indította, amelyet ráckevei alkotók készítettek. A Csepel-sziget hangulatos kisvárosában található a világi barokk építészet első magyarországi emléke, a Savoyai-kastély, de termál vizes fürdővel is büszkélkedhet. Az évente megrendezésre kerülő népzenei és néptánc találkozók, a János Vitéz Napok, az Ászok Fesztivál színes forgataga és az egész évben megvalósuló kulturális programok, mind-mind kellemes időtöltést ígérnek. A közel tízezer fős Ráckeve a ráckevei kistérség központjaként húsz település mintegy 200 ezer lakosának ügyintézését biztosítja. A város első embere kihangsúlyozta, hogy a több mint 2 milliárdos költségvetésben csak mintegy 50 millió Ft marad fejlesztésre. A városvezetés tudatos tervező munkájában azonban többek között egy egyetemi kar létesítése és egy többfunkciós épület, sportcsarnok és színházterem építése is szerepel. Dávid László elmondta, hogy 2008-ban indulnak a Kultúra városa cím elnyeréséért is.

Mikroszkópra kell váltani, ha Váckisújfalut szemléljük – kezdte a község bemutatkozójában Dr. Sajó Gyula, Váckisújfalu társadalmi megbízatásban tevékenykedő polgármestere. A Galga mente 478 fős aprótelepülésén még öt éve nem volt közösségi tér, program, szakember, hiányoztak a mozgató emberek. Mint mondta, a település közművelődésében stratégiai célok nem jelentek meg, hiányzott a jövőt megalapozó tervszerűség. Az elöregedett településen azonban létszükséglet a fiatalok megtartása. Ipar telepítés, sokakat foglalkoztató vállalkozások létrehozása elképzelhetetlen, tehát az egyetlen kiút a kultúra, a turizmus fejlesztése. Ennek érdekében tervszerű építkezésbe fogtak, amelynek – a látottakból, hallottakból ítélve – a motorja a polgármester. Mivel maroknyi ember dolgozik a közösségért, nincsenek elhatárolt területek, így ha kell ő is földet lapátol, ha kell pályázatot ír vagy egy-egy kiállítás megnyitón gitározik. Tavaly helytörténeti monográfiát jelentettek meg, az új községközpontban tervezik egy szabadtéri színpad megépítését, tájház, többfunkciós közösségi ház létrehozását. Minden térségi, megyei, országos közművelődési kezdeményezésbe próbálnak bekapcsolódni. Így lett mára felszerelt, modern könyvtáruk, amelynek idegen nyelvű részlegét pedig a polgármester 600 kötetből álló felajánlása alapozta meg. A 46 millió Ft-os évi költségvetésből közel 400 ezer Ft-ot költenek könyvbeszerzésre. Sajó Gyula közművelődési ténykedése, a helyi kultúráért érzett felelőssége a népművelők számára is példa értékű lehet. A szakmáját tekintve jogász végzettségű vezető hangsúlyozta a közművelődésben dolgozók iránti tiszteletét mondván „A lelkét adják önök ennek az országnak!”

Képek a tanácskozásról: