Pest Megyei Közművelődési Intézet - „Mi is tudunk muzsikálni”

„Mi is tudunk muzsikálni” - zenei játéksorozat

Kisvárosok, községek, falvak általános iskolásainak országos zenei játéksorozata 9 – 15 éves korig.
Meghirdetője a Magyar Zenei Tanács társulva a Magyar Zene- szerzők Egyesületével és a Fővárosi Pedagógiai Intézettel.

Fővédnök: Oktatási és Kulturális Minisztérium.
Védnökei, támogatói: Budapest Főváros Közgyűlésének Kulturális Bizottsága, a rendező megyék, települések önkormányzatai, Hungaroton Records KFT.

A kreativitásra, cselekvő részvételre, megszerzett ismeretek feltárására, új ismeretek szerzésére épülő játéksorozat célja, hogy a negyvenhat év óta meg- szakítás nélkül tartó „tudós” országos játékok mellett módot adjon a nemes ze- ne megismerésére, megkedvelésére az általános iskolás korosztály egészének, olyan gyermekeknek is, akik nem játszanak hangszereken, talán hangversenyen sem voltak még eddigi életükben, talán kórusban sem énekelnek.

Napjainkban, amikor oktatási intézményeinkben a tanrendszerinti művészetoktatás - különösen a zenei oktató-nevelő tevékenység – kényszerű visszavonulásban van, felfokozott jelentősége van ennek a játéknak, hogy azok az iskolás gyermekek is magukénak vallhassák a művészi értékeket, akik más úton nem juthatnának hozzá, kimaradna életükből a nemes értékek megismerése, hagyományainak ápolása. Kimaradna mindaz, ami a zenén keresztül számukra érzelmi többletet, szellemi gyarapodást adhat.

Néhány példa arra, hogy milyen fontosnak tartják ezt a kistelepülések vezetői. Szinte minden alkalommal a polgármester tartja a beköszöntőt és végig jelen van a játék folyamán. Az igazgatók rövidített tanítási napot engedélyeznek, gyakran tanítási szünetet rendelnek el az igazgatói keretből, hogy az iskola minden tanulója, a tanári karral együtt, ott lehessen a mintegy három órán át tartó, számukra ünnepet jelentő zenei eseményen.

Az egyik kisvárosban a városka polgármestere fogadta az állomás előtti téren a játékvezetőket és a zsűri tagjait, hogy onnan hintón vigyék őket a rendőrök által lezárt fő utcába, ahol a Művelődési Ház előtt táncosok és kórus köszöntötte őket és a játék környező falvakból, kisvárosokból érkező résztvevőit.
Nagykörüben, ahol a sorozat öt évvel ezelőtt elkezdődött, felírat hirdette a Művelődési Ház ajtaja fölött: „Ez a falu zenenapja”

A 2001-ben meghirdetett játéksorozat végigvonult már Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Győr-Sopron, Komárom-Esztergom Megye és a Főváros III. IX XI. XV. XVIII. kerületének egyes területein. Veszprém Megyében különösen nagy területet ölelt át az örömet szerző, élményt adó, játékos ismeretterjesztő zenei játéksorozat.
19 helyszínen 7 kisváros és 20 falu, község általános iskolájának tanulói vettek részt a játékban.

A játék tartalma: nagy mesterek muzsikája gyermekközelben - Johann Sebastian Bachtól, Beethovenen át, - napjaink kortárs zenéjéig

A játék lebonyolítása: A/ „Alapjáték” – legalább 3 tízfős csapat ( és szurko- lótábor ) vesz részt a játékban (A csapatok száma több is lehet: az egyik siófoki iskolában 10 csapat játszott 100 fővel és még több „szurkolóval” )

B/ regionális zárójáték:

Néhány példa a témakörből: Dalnokverseny – Karmesterverseny – Kis zeneszer- zők (maguk komponálta ) ritmusjátéka konyhaeszközökön – Miről mesélnek a hangszerek? - Szereplőket megszemélyesítő karakterhangszerek Prokofjev ze- nés meséjében, a „Péter és a farkas”-ban . stb.
A játékok tömeges voltát bizonyítja: 10 fős csapatok – (a csapatok száma akár 5 – 6 is lehet). Csapatonként legalább 10 „szurkoló” jelenléte. ( A szurkolók is részt vesznek a játékban!)
A játék lehetőséget ad arra, hogy egy-egy iskola tanú- lói „tömegesen” résztvevői lehessenek.
Egy veszprém megyei kis faluban például, ahol az iskolának 106 tanulója volt abban a tanévben, öt csapat játszott (50 tanuló), a másik 56 pedig, a teljes tantestülettel együtt, végig jelen volt. (A pe- dagógusok is, és a szülők is oldhattak meg feladatokat. )