A Balaton partján, csodálatos környezetben, kényelmes hotelben rendezi meg évről évre a Pest Megyei Közművelődési Intézet és a Pest Megyei Népművelők Egyesülete szakmai tanácskozását. Az idei, a tizenharmadik, is tartogatott érdekességet: a szorosan vett szakmai közélet eseményei, az intézményi bemutatkozók mellett szó esett a média kezeléséről, a helyi informális hálózatok szerepéről és a honlap építéséről. 

A háromnapos konferencián mintegy százan vettek részt, az utóbbi évek egyik leglátogatottabb rendezvénye volt az idei. 

A szakmai közélet hírei:

   Elsőként az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztálya munkatársai számoltak be  kulturális közéletünk aktuális kérdéseiről. Dr. Szurmainé Silkó Mária, az OKM Közművelődési Főosztály vezetője A közművelődés fejlesztési irányai címmel tartott előadást.
A szakma országos állapotának fölvázolásában kiemelte az ágazat erősségeit: az intézményhálózat meglétét, a felkészült szakemberek munkáját, a civil kapcsolatok működését, az önkormányzati források és az újító gyakorlatok jelenlétét, a kistérségi és regionális koordináció fejlesztő szerepét, a szakmai továbbképzések és a szakfelügyeleti rendszer kiépülését.
A továbblépés lehetőségei között említette többek között az új szolgáltatások elindítását, a helyi fejlesztési tervekbe történő bekapcsolódást.
Beszélt továbbá az Új Tudás Program közművelődési célkitűzéseiről, amelyben a szervezeti, infrastrukturális és tartalmi fejlesztési, megújítási feladatokra lehet pályázni, 2009 és 2011 között ez 21 milliárd forintos összeget jelent, ami évenkénti 7 milliárdos fejlesztést tesz lehetővé a közművelődés területén. A normatív támogatásokról szólva elmondta, hogy a 2009-es tervekben a helyi normatíva 2008-as 1.135 Ft/fő összege a tervek szerint 1.186 Ft-ra emelkedhet 2009-ben, a megyei egységes normatíva pedig 375 Ft/fő összegről 389 Ft/főre növekedhet.
Dr. Németh János, az OKM Közművelődési Főosztály szakfőtanácsosa Az EU-s pályázatokkal kapcsolatos aktualitásokról adott tájékoztatót. A tőle megszokott lendülettel és élvezetes stílusban tartott előadást az Európai Unió Strukturális Alapok támogatási csomagja és a közművelődés kapcsolódási lehetőségeiről. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a Közművelődési stratégia, a 2001/101-es törvény, a CXL-es kulturális törvény, valamint a kormány Élethosszig tartó tanulás stratégiájának ismeretére, mondván, ezek nélkül esélytelen a Strukturális Alapok felhívásaira pályázni. Részletesen beszélt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3.2.3. pályázatról, amely ún. kétkörös pályázat, az első kiírása már októberben megjelenik.
   Az uniós pályázati lehetőségek bemutatása után a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiumának vezetője, Csatlósné Komáromi Katalin adott tájékoztatást az NKA Pest megyei pályázati tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy a pályázati aktivitás több tényező függvénye: a szakmai intézetek segítőkészsége, a pályázati téma népszerűsége, a lokális aktivitás, a településszerkezet és az intézményi átszervezések egyaránt hatnak a pályázási kedvre, illetve befolyásolják az értékelhető pályázatok megszületését. Részletesebben a Pest megyei statisztikai adatokra tért ki, miszerint 2005-ben az 1238 beérkezett pályázatból 90 db jött Pest megyéből, 2006-ban az 1912-ből 144 volt a megyénkből, 2007-ben az összes pályázó közül 105 Pest megyei. A legaktívabb megyei települések: Ráckeve, Vecsés, amelyeket követ Isaszeg, Dabas, Budakeszi. Az elnökasszony kiemelte a Pest Megyei Közművelődési Intézet pályázati sikereit, példaértékűnek minősítette a pályázati anyagaik formai és tartalmi igényességét.

   A szakmai fórumon a közművelődés infrastrukturális hátteréről is szó esett, az internet használatot a központba állítva. Dr. Millei Lajos, a WebBussines Üzletfejlesztési Zrt. elnök-vezérigazgatója Kulturális intézmények a világhálón – honlap szerkesztési tanácsok címmel tartott előadást. Sorra vette a weboldal tervezésének lépéseit, s közben hangsúlyozta, hogy egy weboldal soha nincs készen, hiszen folyamatosan fejleszteni kell. A felhasználói visszajelzések figyelembe vétele elengedhetetlen, amelynek egyik kiváló módja a fórum vagy vendégkönyv működtetése. A honlapon elhelyezett szövegekről szólva kiemelte, hogy az írásnál a „kegyetlen egyértelműségre” kell törekedni, s a keresés megkönnyítése végett magas kulcsszó sűrűséggel kell az információkat megfogalmazni.

A média, a pletyka és a közművelődés

   A konferencia mindkét napját egy-egy, a közművelődési szakmai tevékenységéhez látszólag lazábban kapcsolódó terület bemutatása színesítette. Cserhalmi Imre szerkesztő, c. főiskolai tanár a média és a közművelődés kapcsolatáról beszélt, Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató pedig a települések informális kommunikációs hálózatát vázolta fel. Mindegyik szakember ismerősként köszöntötte a hallgatóságot, hiszen a más jellegű PMKI továbbképzésein már többükkel találkoztak.

   Cserhalmi Imre a Hogyan kezeljük a médiát? kérdésre kereste a választ. Rövid, lényegre törő előadását a mindennapi gyakorlatból vett követendő és nem kívánatos példákkal tette élővé és színessé. Kiindulópontként hangsúlyozta az újságíró és a népművelő kollegialitását, amely az értelmiségi hivatástudó emberek alkotó módon történő együttműködésén alapul.
- Fontos, hogy a népművelő akkor bírálja a médiát, ha ismeri – hangsúlyozta a tanár úr. Előadásában ehhez az ismerethez kívánt hozzájárulni felhasználva évtizedes újságírói és pedagógusi tapasztalatait. Miután pontokba szedte az újságíró jellemvonásait, beszélt arról is, hogy mi a teendő, ha a népművelő ragad tollat és ír az intézményéről vagy egyes kulturális történésről, esetleg ún. sajtó anyagot ad ki a kezéből. Mondandója végén a nyilvános szereplés felelősségére hívta fel a figyelmet, miszerint „Az Önök presztízse, az ügy presztízse, akár akarják, akár nem.”

   Szvetelszky Zsuzsanna A pletyka szerepe a közművelődésben – a települések informális hálózatai címmel a helyi közösségekben meglévő nem hivatalos kommunikáció főszereplőinek kapcsolatrendszeréről tartott rendkívül érdekes előadást. Amint megfogalmazta, a pletyka olyan „természeti jelenség”, amely abban segít, hogy általa a közösség minél többet tudjon meg önmagáról. Természete szerint láthatatlan, három fő mozgásformája létezik: terjed, azaz minél többen ismerik meg, gerjed, vagyis tartalmi változásokon esik át és erjedhet is, ami már veszélyeztetheti magát a közösséget, amelyben megfogant.
A pletyka különböző szinteken működik: megkülönböztethető az ún. terminálkommunikáció, amikor a nagy találkozóhelyeken (piac, büfé) zajlik, a korridor kommunikáció, azaz az átmenetek, a folyosók pletykahelye, a front kommunikáció, amelynek emblematikus figurája a portás, valamint a sziget kommunikáció, a dolgozószobák, az előre bejelentkezéssel megközelíthető helyek világa.
A kutató szemléletesen elemezte még többek között a helyi „önkéntes média”, azaz a „kontyos rádió” szerepét, működését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közművelődés számára sok jótékony hatása lehet ezen információ források „megszelídítésének”.

A vásártól a vállalkozási formáig

   A szakmai napok elmaradhatatlan része a települések, intézmények, érdekes kezdeményezések bemutatkozója.
Idén Gödöllőről, Jászkarajenőről, Péteriből, Veresegyházról és Tahitótfaluról tudhattak meg „műhelytitkokat” a jelenlévők.
   Kovács Balázs, a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht. ügyvezetője egy „nagy ház” sajátos működéséről számolt be, hangsúlyozva, hogy rendkívül nehéz a vállalkozást és a közhasznú funkciót összeegyeztetni. Kiemelte a reklám fontosságát, amelyre rendkívül sokat áldoz a szervezet. Elindították a kistérség programjait is feltüntető Gödöllő és térsége programajánló füzetet, amelyet negyedévente jelentetnek meg. A tartalmi munka mellett elengedhetetlen – jegyezte meg az ügyvezető -  hogy a tárgyi-technikai feltételek, az épület állapota is megfelelő minőségű legyen. Mint mondta, több évtized után most kezdték el az épület felújítását, s ha kell a programok rovására is folytatják, hiszen nem engedhető meg, hogy a kiváló színházi előadás a nézők ruháján is maradandó nyomot hagyjon, mert a székek olyan állapotúak.
   Zsidai Ferencné, a jászkarajenői Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezetője az egykori jász település rövid bemutatásával kezdte a közművelődési tevékenység felvázolását. Kiemelte, hogy az elöregedő és jelentős roma lakossággal bíró faluba holland és belga családok települnek, akik a tanyákat újítják fel. A településen a hagyományos közművelődési munka nem kis erőfeszítést igényel, hiszen az új lakókat is nehéz megszólítani. A Reneszánsz Év kapcsán azonban pályázaton nyertek egy rendezvénysorozat megvalósítására, amelyben minden társadalmi réteg és korosztály számára kínáltak programot.
   Püspök Erzsébet, a péteri Földváry Boér Művelődési Ház vezetője az Általános Művelődési Központ keretében végzett gazdag kulturális tevékenységről számolt be. A szlovák nemzetiségű Péteri sikertörténet: a település fiatalodik, a kultúra az egész falu szívügye, az általános, a művészeti iskola, a könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, a művelődési ház teljes összhangban működik. Jelenleg 350 millió Ft-ból bővítették az iskolát tornacsarnokkal és négy tanteremmel. Az anyagi keretek azonban nem túl vigasztalók, hiszen a művelődési házi szakfeladat éves költségvetése 3 millió 182 ezer Ft, amelyből a minden intézményt takarító bére 1millió 800 ezer Ft. A civil összefogás azonban példaértékű, hiszen még a művelődési ház környezetét is rendszeresen a Faluszépítő Egyesület tartja rendben.
Igaz ugyan, hogy Püspök Erzsébet évek óta önkormányzati képviselő, az iskola igazgató helyettese és a Faluszépítő egyesület vezetője is.
   Boross Zsuzsa, a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Ház és Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrum mb. vezetője (aki október vége óta kinevezett igazgató lett) egy közel fél órás filmet vetített a településről és Veresegyház közösségi művelődéséről. A filmet az intézmény munkatársai készítették, s mint elmondta, évek óta rendszeresen ilyen módon is megörökítik egy-egy év történéseit. A közel 15 ezres lélekszámú város erőteljes fejlődést mutat, a település képe, az új és felújított épületek tudatos fejlesztő gondolkodásra utalnak. Az új épület és intézményszervezet azonban számos új feladatot is hoz magával, amelyet a következő években kell a frissen kinevezett igazgatónak és 22 fős munkatársi gárdájának megoldani.
   Béres Gabriella és Rokob Orsolya érdekes civil kezdeményezésről számolt be, a tahitótfalui Vasárnapi Vásárnapról. A színes falusi piac felélesztése mögött valós igény áll, hiszen Tahitótfalu tipikusan agglomerációs falu, ahol együtt a falusi ember kezében lévő ősi tudás és a városi ember minőség iránti igénye. A település és környéke nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, például előkerült a II. világháború óta nem használt fújtató, az alpolgármester pedig lóháton érkezett a vásárba.
- Ma még játékként éljük meg a múltidéző hangulatot, a vásári fölfordulást – mondták a szervezők -, de tíz év múlva lehet, hogy a túlélés záloga lesz ez az életforma.

A különféle intézménytípusok, ill. a közművelődésben meglévő eltérő gyakorlatok felvázolása kérdések sokaságát, gondolatok tömegét indították el a hallgatóságban, amelyek megbeszélése a vacsoraasztalnál folytatódott.

A tizenharmadik balatonszemesi szakmai konferencia hivatalos eseménnyel zárult, a Pest Megyei Népművelők Egyesületének tisztújító közgyűlésével, ahol megválasztották elnöknek Tapodi Katalint, elnökségi tagnak Makra Borbálát és Pék Lajost.

Szádváriné Kiss Mária