A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0048-06) akkreditált képzést szervez:

KÉPZÉSI ISMERTETŐ

 

A program megnevezése: Szabad szoftverek otthon és az irodában

Felelős neve: Huszerl József

Cím: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus – 1011 Budapest, Corvin tér 8. 

Telefon: 225-6012

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Alapítási engedély száma: Közm./A/08/2009. (VI. 11.)

Indítási engedély száma: Közm. /I/08/2009. (VI. 11.)

További információ a tanfolyamról a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímen kérhető.

Foglalkozási órák száma: 60

Foglalkoztatási napok száma: 10

A továbbképzés célja: A képzés azoknak szól, akik bármilyen számítógép-típuson, bármilyen operációs rendszer mellett jártasak a fájlkezelés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, bemutató-készítés és média-lejátszás műveleteiben és most fel akarnak készülni arra, hogy a már ismert fenti műveleteket szabad felhasználású, tetszőleges példányban ingyenesen telepíthető szoftverekkel (Ubuntu Linux, OpenOffice.org, AudaCity stb.) is képesek legyenek biztonságosan elvégezni. A résztvevők a képzés során begyakorolják a tanult szoftverek telepítését („üres” számítógépre teljes irodai környezet létrehozását szabad szoftverekből) és használatát.

A szabad szoftverekről: „A „szabad szoftver” a szabadság kérdése, nem az áré. A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Azt jelenti, hogy a felhasználóknak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni a szoftvert. Pontosabban kifejtve a felhasználók négy különböző jogát jelöli: 

1. A jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal. 

2. A jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége. 

3. A jogot arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felebarátaik segítése érdekében. 

4. A jogot arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.”

http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html

„Hiba a szabad szoftvert ingyenesnek nevezni. Ez a hiba onnan eredhet, hogy az angol „free” szó (free software = szabad szoftver) kettős jelentésű: szabad, illetve ingyenes. A szabad szoftver fogalmának semelyik meghatározása nem köti ki az ingyenességet. Ez szándékosan van így. Bár a legtöbb esetben a szabad szoftvereket „ingyen” letölthetjük az Internetről, vagy egy számítástechnikai magazin CD-mellékletén „ingyen” jutunk hozzá, a szabad szoftver előállításáért vagy terjesztéséért lehet pénzt kérni, és nem csak jelképes összeget vagy költségtérítést, hanem bármennyit.”

http://wiki.hup.hu/index.php/Szabad_szoftver

„Az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják: a BIND névkiszolgáló, az Apache webkiszolgáló és a Sendmail levélszerver mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 85%-a Linux operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a Google Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét. Az Oracle az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a Novell a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A Sun Microsystems az OpenOffice.org után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a Solarist, valamint Java fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A Microsoft, a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver

Szabad felhasználású operációs rendszerek és irodai programcsomag használata. 

- iskolai végzettség: középfokú iskolai végzettség 

- egyéb: jártasság az irodai alapszoftverek (legalább: operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutató-készítés alapműveletei) használatában

közművelődési intézmények dolgozói

Az ismeretek számonkérésének módja:

A résztvevők az operációs rendszer kezelése, a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és bemutató-készítés témakörében ECDL (nem emelt) szintű vizsgafeladatot oldanak meg.

A program összes követelményének sikeres teljesítését igazoló dokumentum: tanúsítvány

A továbbképzés részvételi díja: 62 000 Ft/fő

A tanfolyam minimum 10 fő jelentkezésével indul!

A képzésre a „Jelentkezési lap” kitöltésével lehet jelentkezni, melyet postai úton vagy e-mailben kérünk az MMIKL címére eljuttatni. A jelentkezési lap megtalálható a www.mmikl.hu honlapon, illetve a képzési tájékoztató végén. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében, az adott csoport létszámkeretéig tudjuk figyelembe venni. A jelentkezési lap beérkezéséről visszaigazolást küldünk.

A tanfolyam megkezdése előtt 2 héttel levélben, illetve e-mailben bővebb információt küldünk a legfontosabb tudnivalókról (órarend, tematika, követelmények stb.)

2010. január 26. (a jelentkezők létszámától függően)

A képzés befejezésének időpontja: 2010 április.

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fax: 201-5764

MMIKL Koordinációs Osztály, 1011 Budapest, Corvin tér 8.

Az e-mail tárgyába, illetve a borítékra kérjük, írják rá: ”Szabad szoftverek otthon és az irodában”

Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus

1011 Budapest, Corvin tér 8.