| 2011-ben indul a Nyugat-Magyarországi Egyetem keretében „A magyar kultúra képviselete” elnevezésű másoddiplomát adó szak |
|
Kedves Barátaink! Indul (a Nyugat-Magyarországi Egyetem keretében) egy másoddiplomát adó szak. A szak neve: „A magyar kultúra képviselete”. A szak lényege: egy olyan világban, amely a nemzeti kultúrák elhalását hirdeti, s olyan feltételek között, amelyek azt sugallják, hogy a fennmaradás egyetlen útja a világban jelenleg uralkodó kulturális minták minél teljesebb átvétele, lenne egy olyan egyetemi szak is Magyarországon, amely ezzel szemben a magyar kultúra sajátosságaira, azok tudatosítására, a magyarság és a magyar kultúra érdekeinek és értékeinek őrzésére, védelmére, képviseletére helyezné a hangsúlyt. Olyan szakembereket képezne (egyelőre szakirányú továbbképzés keretében), akik kellő tudással felvértezve, méltóképpen képviselhetnék a magyar kultúra érdekeit és értékeit az EU-ban, a nemzetek közti érintkezésben, a határon túli kisebbségi sorsban, és persze itthon is, hiszen igen sokan vannak, akik magyarként sincsenek eléggé tisztában saját kultúránk jellemzőivel, legfőbb értékeivel. A magyarságnak ma ilyen szakemberekre égető szüksége lenne. A képzés négy pillérre épül. Az egyik tantárgycsoport azt vizsgálja, hogy mi a sajátos a magyar irodalomban, építő-, és képzőművészetben, zenében, táncban, a városszerveződésben, a hagyományos gazdálkodás formáiban, a tudományban, stb. mindezek történetében. Egy másik tantárgycsoport a magyar nyelv sajátosságait járja körül (a magyar nyelv helye a világ nyelvei között, a nyelv jelen állapota, tanításának lehetőségei). A harmadik tantárgycsoport témája a különböző kultúrák együttélése és ennek problémái (a kulturális antropológia eszközeit használva a magyarral találkozó különböző kultúrák, -- az európai nagy népcsoportok, és például a cigányság --; és vallások -- keleti kereszténység, zsidóság, iszlám, keleti vallások -- megismerésében). S végül a negyedik pillér lenne a kultúra képviseletében szerzett különböző tapasztalatok átadása (diplomácia, magyar szervezetek, külföldi magyar intézetek, kisebbségi együttélés mindennapjai): és mindannak körbejárása, hogy milyen feltételei, nehézségei, lehetséges stratégiái, technikái, jogi lehetőségei, stb. vannak a nemzeti kultúra képviseletének. A képzés kéthetente péntek-szombati napokon tömbösített formában folyna Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem ottani karán. A képzés költsége 100 ezer forint /félév. A képzés négy féléves, és az egyetemi diplomával rendelkezőknek egy második egyetemi diplomát, a főiskolai diplomával rendelkezőknek egy második főiskolai diplomát nyújt. Mindez természetesen jelentős terhet ró a jelentkezőkre, de a szakra a szervezők úgyis olyanok jelentkezését várják, akikben van missziós elhivatottság, hiszen a szak fő célja, a magyar nemzeti öntudat megerősítése, és a magyarság értékeinek a világgal való elfogadtatása minden erre vállalkozótól áldozatos munkálkodást kíván. A képzés célja egy olyan elitnek, a nemzeti kultúra olyan élcsapatának kinevelése, amely ezt a feladatot képes sikerrel ellátni. Az elitképzésre biztosítékot jelenthet az oktatók névsora. Csak néhány név a népes oktatói gárdából: Andrásfalvy Bertalan (a magyar nép műveltségének történelmi-néprajzi képe), Jankovics Marcell (magyar mitológia), Somogyi Győző (huszártudományok), Sipos Mihály és Batyu a Muzsikás együttesből (magyar népzene és néptánc) , Gazda István és Szála Erzsébet (magyar tudomány története), Deák Ernő, a burgenlandi magyarság vezetője (magyar várostörténet), Balázs Géza (a magyar nyelv a világ nyelvei közt, magyar frazeológia, mai magyar nyelv változásai), Pusztay János (a magyar nyelv eredete és rokonsága; a Duna-táj nyelvi alkata), Lőrincz Zoltán (építészet-, művészet-, és egyháztörténet) ; Kapitány Ágnes és Gábor (a saját társadalom kulturális antropológiai kutatása, szimbólumok az antropológiában, a magyar történelem szimbolikus fordulópontjai a mentalitástörténetben), Bakos István (a kisebbségi politizálás útjai és technikái, a magyar diaszpóra identitás és kultúraőrzése), Újváry Gábor (A magyar kulturális és tudománypolitika története), Ambrus Lajos és Alexa Károly (a magyar irodalom és film története, és: a magyar táj), Striker Sándor (a magyar kultúra intézményes és civil képviselete külföldön), Ódor László (kultúrák közti kommunikáció), Szarka László (Kelet és közép-európai kisebbségi sorsok a 20. században), és még többen mások, (köztük a tudományok doktorai és Kossuth-díjasok, jelenlegi és volt rektorok, rektorhelyettesek és dékánok, diplomaták és a magyarság szervezeteinek vezetői, fontos folyóiratok főszerkesztői és magyar intézetek igazgatói -- az oktatandó tárgyak között pedig szerepel még magyar művészet-, és építészettörténet, magyar vallás és egyháztörténet, romológia, különböző, a magyarsággal kapcsolatba került vallások bemutatása, a magyar nyelv és kultúra idegenajkúaknak való oktatása, bevezetés a kulturális antropológiába, az interetnikus kapcsolatok szociálpszichológiájába, az EU-jogba, a humán ökológiába, a város-, és falukutatásba ). A szakot elvégzők maguk is részeseivé válhatnak a kulturális diplomáciának (arra máris van ígéret, hogy az egyetemi diploma megszerzése után gyakornokként bekapcsolódhatnak egyes külföldi magyar intézetek munkájába), de e képzésnek nagyon sokféle kimenete lehetséges, a kulturális diplomáciától a határon túli magyar szervezetek apparátusán át a magyar művelődési hálózatban való szerepvállalásig. A szervezés hat éve folyik, rendkívül sok akadályon át jutott el odáig, hogy a szak egyáltalán meghirdethető. Most élni kellene ezzel a lehetőséggel. Kérünk mindenkit, hogy ismeretségi körében terjessze a hírét, s ha van olyan diplomás ismerőse, akiről feltételezhető, hogy érdekelné egy ilyen képzés, és vállalni tudja annak feltételeit, juttassa el hozzá üzenetünket. Ahhoz, hogy a magyar kultúra életben maradjon, ma legalább olyan erőfeszítések kellenek, mint a reformkor küzdelmei voltak. Ez a szak a maga eszközeivel ehhez járulhatna hozzá. De ehhez kellenek azok a fiatalok, akiknek a szükséges tudások átadhatók. A képzés 2011 szeptemberében indulna. Jelentkezés az egyetem által kibocsájtott jelentkezési lapon lehetséges, figyelendő a felvételi tájékoztató és a felvi.hu. honlap. A jelentkezési szándék előzetesen jelezhető, illetve részletesebb információ kérhető Szibler Boglárkánál (
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
). A szervezők nevében: Dr. Balázs Géza, (CSc), egyetemi tanár Dr. Kapitány Ágnes, (DSc), egyetemi tanár Dr. Kapitány Gábor, (DSc), egyetemi magántanár Dr. Lőrincz Zoltán (CSc), főiskolai tanár |


















