A 2011. év utolsó napjához közeledve mindenki számára megnyugtató hír lehet, hogy a Luca napján, Nagytilajon elültetett búzaszemek karácsonyra kizöldültek a teknőben. Ennek jelentősége, Gergye Rezső szerint felbecsülhetetlen. Hiszek neki, ám ha valamit tévesen írtam ez ügyben, remélem az Útinapló első fórumozójaként, Rezső helyreigazít.

"Eme életakarás legyen előhírnöke a Németh László Terv szárbaszökkenésének."

Székesfehérvár, Fejér megye központja, 2011. december 14. A Magyar közművelődésért programsorozat évadzáró, egészen pontosan kilencedik helyszíne. Megérkezett tehát a sorozat Székesfehérvárra, ott is a Barátság Háza néven ismert Fejér Megyei Művelődési Központba. Sajnálatos tény, hogy ezt az intézménynevet utoljára talán ebben a sorozatban kopoghattam végig a klaviatúrán, és olvashatják a Kedves Olvasók, miután a megyei közművelődési intézményekkel egyetemben 2012. január elsejétől konszolidálva van. Erről a rideg tényről egyelőre annyit tudhatunk biztosan, hogy működésük körülményeit ettől az időponttól kezdődően nem a megyei közgyűlések biztosítják majd. Ezért is nevezhető történelminek, hogy a magyar közművelődés helyzetét országos körben áttekintő rendezvénysorozat közepén is egy megyei intézmény vendégszeretetét élvezhettük Pest- és Békés megye után, egy szép zalai ajándékkosárral tetézve.

Talán ennek a bizonytalan jövőképnek is tudható, hogy várakozással teli hangulata volt mindenkinek ezen a délelőttön. Ezt még csak fokozta az esemény előre tervezett és ismert tematikája: megyei jövő – művelődéskutatás – művelődéspolitika. Aktuális, húsbavágó téma valamennyi. A szervezők ennek megfelelően hívták meg a vendégeket, az előadókat és a résztvevőket egyaránt. A Magyar közművelődésért programsorozat egyik legfontosabb erénye és hozadéka a sokféleség, hogy mindenki másképp rendezi a helyi eseményeket. Mint cseppben a tenger, úgy van jelen ezeken az alkalmakon szakmánk, a professzionális kultúraközvetítés minden csínja-bínja, annak is a legjavából. Így történt ez Fehérváron is, ahol a megyei és városi kollégák példás összefogással, igényesen állították össze a programot. A komoly kihívást jelentő témák elismert szakembereit hívták meg a kerekasztalhoz, megvitatni közös dolgainkat. Ámde a szervezők a súlyos gondolatok közé, mintegy frissítőként, az intézményhez kötődő művészek és művészeti csoportok műsoraiból iktattak be részleteket. E dinamikus programhoz a feltételek maximálisan biztosítottak voltak tehát.

Juhász Zsófia, a Fejér Megyei Művelődési Központ, Kiss Dorottya, a Szabadművelődés Háza igazgató asszonyai a rendezők nevében köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Vargha Tamás a megyei közgyűlés elnöke vázolta e közigazgatási szint jövőjével kapcsolatos lényegi tudnivalókat. Amit e lényegre törő és fontos előadásból ezúttal viszünk tovább ama kehelyben, az a megyék területfejlesztési szerepének felértékelődése a jövőben. A közművelődés most formálódó országos stratégiai koncepciója számos helyen kötődik ehhez a megyei szerepkörhöz, elég, ha csak a kulturális vidékfejlesztésre, a kulturális túrizmusra, a kistelepülések számára biztosított közművelődési szolgáltatá¬sokra utalok.

Az érdeklődő közönség számára a programot megtisztelő L. Simon László, országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke adott tájékoztatást a parlamenti döntés előtt álló legfontosabb törvényekről, külön utalva az új önkormányzati törvényből következő és a közművelődés számos területét érintő változásokra. Mint mondta, ez a jogszabály kereteket határoz meg az önkormányzatoknak, ezért a szakterületek megjelenítésére jóval inkább a szaktörvények hivatottak. Ez a kijelentése utalt arra is, hogy a széksorok között helyet foglaló Földiák Andrásnak, a KKDSZ elnökének vélhetően nem a 2012. év első negyed éve lesz életének legpihentetőbb szakasza.

A feladatok sűrűsödésére utalt Cserép László úr is, aki az ágazati irányítás képviseletében reagált is az elhangzottakra, hangsúlyozva, hogy a Közművelődési Főosztály elkezdte az 1997. év CXL. törvény módosításával kapcsolatos munkákat, azonban ezt januártól fel szeretnék gyorsítani, hangsúlyozta. Mint mondta, nagyon fontos, hogy akkorra ismert lesz az önkormányzatok feladataira vonatkozó jogi szabályozás minden eleme, valamint a helyi, járási és megyei szintek egymással összefüggő viszonya. Főosztályvezető úr kitért arra a feszített munkára is, ami a közművelődés középtávú szakpolitikai tervének összeállításához kapcsolódik, nem utolsó sorban a Magyar közművelődés programjához kötődve.

Brájer Éva, Székesfehérvár Megyei Jogú város alpolgármestere, országgyűlési képviselő mondanivalója a megyeszékhely feladataira és felelősségére utalt, különös tekintettel arra a gazdasági környezetre, amelyben a város önkormányzatának meg kell találni a kulturális intézményrendszer működtetésének helyes arányait. Álláspontja szerint jó az a törekvés, mely-e területeken a közhasznú feladatok normatív támogatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a programfinanszírozásra.

A művelődéspolitika nehéztüzérségének súlyos gondolatait szerencsésen egészítették ki a közben színpadra lépő Sárrét Néptánc együttes táncosaitól kapott élmények. 

A kerekasztal-beszélgetés következő blokkjában a művelődéskutatás és a közművelődés szakembereinek értelmiségi státusza került napirendre. A program szívet melegítő pillanatait Maróti Andor tanár úrnak köszönhetjük, aki a kultúratudomány és felnőttok¬tatás professzoraként osztotta meg velünk gazdag életének néhány ide vonatkozó tanul¬ságát. Hallhattunk a közművelődési szakterület egyetemi elfogadtatásának ma már művelődéstörténeti jelentőségű küzdelmeiről, megelevenedtek a pesti tanszéki szakcso¬port legendás egyéniségei, akik a mai eseményen jelenlévők legalább harmadának legszebb emlékei között vannak és lesznek, amíg élnek. Ezt követően, nem megtagadva önmagát, néhány percben összefoglalta kultúraelméleti krédóját, amit a mai feladatok pontos fogalmi megalapozásához, egymás megértéséhez is használni kell és lehet. Maróti Andornak sikerült megemelni a gond-szőtte háló szorításában ellaposodó hétköznap¬jainkat, ismételten példát mutatva arra, mit jelent az, ha valaki elkötelezetten műveli a sors által rábízott javakat.

Hunyadi Zsuzsanna, az MMIKL főosztályvezetője egy más korosztály és más élethelyzet látószögéből, mint kutató nézett körül a magyar közművelődés legnehezebb helyzetben lévő tájain. A tapasztalatairól tartott Közművelődés és társadalmi felelősségvállalás című előadásából ezúttal egy gondolatot idézek fel, ez a kell egy ember motívum. Az athéni polgárok Agorája óta ismert a kell egy hely közösség-összefogó gondolat számos alakváltozata az európai kultúrában. Hunyadi Zsuzsa kutatási szintézise is alátámasztotta azt a tapasztalatot, ahol van elhivatott ember, ott van hozzáadott érték, van gyarapodás, van sokszoros termés, egyáltalán van élet, a kistelepüléseken is, ahol tehát nagyon-nagyon kell egy ember a magyar közművelődésnek és az ott élőknek egyaránt.

Az idő az itt lejegyzett gondolatok kifejtésével arányban mindeközben jócskán előre¬haladt. A kerekasztalnál ülő egyéniségeket nem volt könnyű a meghatározott időkeretek között tartani, ez tény. Megannyi autonóm személyiség, súlyos mondanivaló, és értő, figyelő közönség. Szerencsére arra is volt mód, hogy az ő soraikból hangozzanak el vélemények. Aminek külön örülni lehetett, hogy a szűkebb szakemberek körén túl a jelenlévők között többen voltak a megye kistelepüléseinek polgármesterei, és más területről érkezett érdeklődők. E körből is megerősítést nyert, hogy a helyi összefogásban milyen nagy jelentősége volt a közkincs kerekasztaloknak, amelyek működését továbbra is fontosnak tartják.

A meghívott vendégek zárszavukban összefoglalták mondanivalójukat. L. Simon László elkötelezetten szólt a közművelődés sokszínűségének fontosságáról a helyi társadalmak életében, e sokszínűségen belül a közművelődési intézmények meghatározó szerepéről, ezek védelméről, anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt. Személyes példáját idézte ebbéli elkötelezettségének alátámasztására, hivatkozva arra az időszakra, amikor a megyei kulturális bizottság vezetőjeként „oroszlánként küzdött” hosszú éveken át a Fejér Megyei Művelődési Központ klasszikus formájában való megmaradásáért.

Cserép László a stratégiai tervezés és a közvetlenül jelentkező feladatok közötti összhang megteremetésének a fontosságáról szólt. Példaként említette a készülő Németh László Terv távlatos szakpolitikai alapvetéseinek a szükségességét – amely feltételez egy kiegyensúlyozottan működő kulturális életet, kiforrott értékrendet, stabilitást. U¬gyanakkor ezekben a napokban, hetekben és hónapokban dőlnek el olyan fontos dolgok a magyar közművelődésben, amelyek jogszabály előkészítése óráról-órára történik, a mostani, nyugodtnak és kiszámíthatónak egyáltalán nem mondható körülmények között.

Végezetül Maróti Andornak sikerült ismét lelki-szellemi élményt szerezni a jelenlévőknek, a közművelődés hivatását összefoglaló, Balázs Béla idézet felolvasásával. 

Ezzel a 9. alkalom is befejeződött a Magyar közművelődés programsorozatának. Köszönet minden kollégának, aki ezt a fontos eseményt lehetővé tette. Ideje egy rövid számadást készíteni az eddigi hozamról. Ezt a következő fejezetben tesszük meg, szilveszter estéjéhez közel, és 2012. január 11-től távol, minekutána ezen a napon folytatja útját a magyar közművelődés ekhós szekere, a www.erikanet.hu  kitűnő összefoglaló felülete szerint, nagy valószínűséggel Arrabona városában, ahol az ilyesféle tevékenységeknek gazdag múltja és még gazdagabb jövője van. A www.erikanet.hu szerkesztőjéről, a szakterület más honlapjairól, a sorozattal kapcsolatos visszhangokról és a helyi eseményeken kapott tudásokról szól majd az Útinapló 6. része.

Az Útinapló hűséges készítője az alábbi, Balázs Bélától származó és Maróti Andor által felidézett gondolatokkal kíván boldog új esztendőt a Magyar közművelődés minden részesének 2011. december harmincadikán, az esti órákban.

 

Lejegyezte: Németh János István

Balázs Béla cikke a "Népművelés. Új Élet" című folyóirat 1917. évf. 1.-2. számában jelent meg. A cikk címe: "Műveltség". Az ebből kiemelt szövegrész, amit felolvastam. 

Maróti Andor.