PMKI a facebook-on
Elérhetőségek
Cím: 2370 Dabas, Szt.          István u. 58.
Telefon/fax: 233-6910
E-mail: pmki@pmkult.hu

csik

Február

Télutó / Jégbontó hava / Böjtelő hava

Nevét a régi latin Februus istentől nyerte , kinek tiszteletére e hó 15-én tartották a dies februatust, az élőkre nézve tisztító, a halottakra nézve pedig engesztelő ünnepségeket; amikor is a Palatinus papjai februummal (szíjjal) verdesték a férjes asszonyokat, mert hitük szerint ez áldást hozott a házasságra. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből; Numa Pompilius függesztette hozzá. A Nap a Halak jegyébe lép.

 

Farsang – január 6-tól február közepéig

A tavaszvárás ősi örömünnepe

 

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsangnak, amelynek három utolsó napja “a farsang farka” a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, mely a nagyböjttel ér véget.

Húsvétvasárnaptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

A tél és a tavasz szimbolikus küzdelme, amely már az óév temetésével kezdődik, a farsangban ér a tetőpontjára. A telet jelképező bábot valami módon elpusztítják: vagy a vízbe “fojtják” vagy elégetik. Ez a télkihordás, téltemetés.

A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom - akárcsak a karnevál - a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző, húshagyókeddi éjszaka elnevezése volt.

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A királyi udvarban olasz és francia hatás érvényesült, a polgárság és a falusi lakosság körében pedig német. A szokások egyes elemeiben ugyanakkor fellelhetünk antik görög, római, szláv, germán pogány elemeket is.

 

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, például a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

 

A farsang utolsó három napján táncmulatságot rendeztek, amelynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. Farsangkor a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is rendezetek táncmulatságokat.

A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt jelentős szerepük. A magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát.

 

A farsang másik jellegzetessége, a maszkos alakoskodások, dramatikus játékok. Farsangi álarcos játékokról már a 15. században Temesvári Pelbárt ferences szerzetes tudósít. Mátyás király Itáliából hozott álarcokat, ekkora tehető elterjedésük is. Nagy farsangolás folyt II. Lajos udvarában is. A farsangi maszkos alakoskodások többségének a helyszíne a falu főutcája, ahol felvonulás volt, vagy zárt helyen, például fonóban előadott, többszereplős, dramatikus játék. A felvonulók különböző zsáneralakokat jelenítettek meg, különösen kedvelt volt a cigány, koldus, betyár, borbély, vándorárus, menyasszony, vőlegény (férfi, női ruhacsere) alakoskodó. Az állatok közül leginkább a medve, ló, gólya, kecske megjelenítése volt népszerű.

A farsangi dramatikus játékok közé tartozott az álbírósági tárgyalás, amelyben alakoskodókat vagy bábukat, illetőleg állatokat ítéltek halálra.

 

A farsangtemetésnek különböző változatai alakultak ki, a farsangot jelképezhette szalmabáb, rongybáb. Szegeden egészen a 20. század elejéig a farsangtemetés a következőképpen zajlott: a farsangot jelképező öregasszonynak formált rongybábut a Tiszához vitték és ott meggyújtották. Máshol a halottakat alakító személyt, szalmabábot vagy teknőt stb. végigvitték a falun, és a falu végén beletemették a hóba, a szalmabábot elégették vagy széttépték.

 

1. A Tisza Élővilágának Emléknapja    

59/2000. (VI.16.) Országgyűlési határozat alapján

 

2. A vizes élőhelyek világnapja

 

2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

A római katolikus egyház Szűz Mária tisztulására emlékezik ezen a napon. Már a 7.században a keresztények gyertyákkal a kezükben dicsőítő énekeket és zsoltárokat énekelve, a templomok és a szent helyek körül körmeneteket tartottak. A gyertya megszentelésének elterjedése Európában a 12. századra tehető.

A szentelt gyertya – mint Krisztus jelképe – egyike a legrégibb szentelményeknek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba, szentelt gyertyát vitt a kezében. Gyertyát égettek a súlyos beteg és a halott mellett is.

Elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz, mint például: ha kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg.

 

3. Szent Balázs napja

Szent Balázs püspököt már a 6. században mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Legendája szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt neki. Ennek emlékére szokás az úgynevezett Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond.

A balázsjárás az iskoláskorú gyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokás. A balázsjárás alkalmával mondott ének legrégibb szövege 1650 tájáról való.

 

6. Dorottya napja

A Dorottya – napi időjárási regula közismert: Ha Dorottya szorítja, / Julianna tágítja. Vagyis, ha Dorottya – napkor fagy van, akkor Julianna napjára (február 16.) megenyhül az idő.

 

6. A magyar rádiótechnikai fegyvernem napja

Először 1994-ben tartották meg ezt a napot, arra a

rádiótechnikai bravúrra emlékezve, hogy Bay Zoltán és kutatócsoportja 1947. február 6-án saját fejlesztésű radarral, a világon akkor egyedülálló eljárással mérte meg a Föld-Hold távolságot

 

11. Betegek világnapja

1993-tól II. János Pál kezdeményezésére ünneplik. Célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését

 

14. Bálint napja, a szerelem napja

Itáliai ókeresztény vértanú püspök, aki visszaadta a pogány fejedelem leányának látását. A legenda szerint mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: "A Te Valentinod" Így vált ez az üzenet világszerte ismertté.

A Bálint napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg. Ha a vadgalambok ezen a napon visszatérnek, a közelgő tavaszt jelzik.

A Bálint megfelelője a Valentin, melyet Nyugat-Európában és Amerikában a szerelem napjaként tartanak.

Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik. Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon.

 

14 Epilepsziával élők napja

Valentin az epilepsziások védőszentje, a WHO kezdeményezésére tartják

 

16. Julianna napja

Julianna ókeresztény vértanú volt. Az egyik legkedveltebb női név. „Julianna megrázta a dunnáját” – ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik. Általában Julianna naptól az idő melegebbre fordulását várják: Ha Dorottya locsog, / Akkor Julianna kopog.

 

19. Zsuzsanna napja

Zsuzsanna ótestamentumi nőalak, akit hamis vád alapján házasságtöréssel gyanúsítottak. A „Zsuzsanna-játék” bibliai tárgyú, többszereplős dramatikus játék, népi misztériumjáték. A kutatás szerint a 16. században Stöckel Lénárd iskolarektor írt az iskola számára Zsuzsanna–játékot. Ebben a játékban szerepelt Zsuzsanna, a férje, a két öregember, akik fürdés közben meglesték és hamisan bevádolták, hogy egy fiatalemberrel enyeleg, valamint a bíró, a hajdú és a község. A dramatikus játékban a Zsuzsannát hamisan vádoló véneket elítélik.

Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartják, hogy ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.

 

22. Bűncselekmény áldozatainak napja

1990. febr. 22-én tette közzé az Európai Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, és ez a nap azóta a kontinens számos országában az áldozatok napja. Magyarországon a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére 1993 óta tartják.

 

24. Mátyás napja.

Közismert időjárási regula fűződik ehhez a napon: Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, / Ha nem talál, akkor csinál.

„Mátyás, Gergely két rossz ember”, ami arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Ha az idő havas volt, a jó termés reményében búzát, árpát, zabot vetettek. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsot, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.

A halászok a Mátyás- napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában Mátyás csukájának emlegetik.

 

25. A kommunizmus áldozatai napja

 

28. A Kalevala napja, a Finn Kultúra Ünnepe

 

Február utolsó vasárnapja: Idegenvezetők napja

 

 

 
csik
rss RSS hírolvasó
csik
Dokumentumtár
csik
Kiadványaink
Közművelődési Információk
Hirdetés
megjelentek legújabb kiadványaink
Hirdetés
Hirdetés
 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés