PMKI a facebook-on
Elérhetőségek
Cím: 2370 Dabas, Szt.          István u. 58.
Telefon/fax: 233-6910
E-mail: pmki@pmkult.hu

csik

Január

Télhó / Fergeteg hava / Nagy Boldogasszony hava
A tőzsgyökeres itáliai isten, Janus után nyerte nevét, akit a szerencsés kezdet isteneként tiszteltek. A hívők újévkor kalácsot tettek Janus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. Csak Kr. e. 153-tól kezdve lett január az év kezdete, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép. Az ókori Rómában március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar féle naptárreform után vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa (1676-1689) tette meg e napot a polgári év kezdetévé. (Az egyházi év advent első napjával kezdődik.) A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig.

Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, „európai” ünnepekké váltak.

1. Újév napja

 Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés
(a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

1. A béke világnapja

A Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júliusában.

6. Vízkereszt napjaA farsang kezdete. A római egyháznak „Az Úr megjelenése” elnevezésű ünnepe. A nyugati egyházakban e naphoz kötik a Háromkirályok vagy keleti bölcsek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását a kis Jézusnál és Krisztus megkeresztelkedését is. Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi alamizsnagyűjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.
13. Veronika napjaSokhelyütt erről a napról azt tartják, hogy az év leghidegebb napja.

13. A magyarországi német önkormányzatok napja

 

17. Antal napja

Remete Szent Antalnak és Páduai Szent Antalnak az ünnepe. Remete Szent Antal régen a beteg emberek és állatok védőszentje volt. Páduai Antal pedig az orbáncosok (erős fájdalmakkal járó bőrbetegség) védőszentje.

18. Piroska napja

E naphoz időjárási regula fűződik: „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.” Házasságjóslás is kapcsolódik ehhez a naphoz: egyes helyeken azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

20. Fábián és Sebestyén napja

Szent Fábián a pestisesek védőszentje, vértanú. A III. században élt, s egy ideig pápa is volt. Szent Sebestyén a lövészek és nyíllal lövők védőszentje, az ő alakjához kapcsolódva e nap a vadászok ünnepe. A népi természet megfigyelések szerint e napon indul meg a fákban a nedvkeringés, ezért az első „tavaszébresztő” napnak tartották.

21. Ágnes napja

Időjárásjósló nap, a régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.

22. Vince napja

Vince többek szerint a bor védőszentje. Napja termésjósló nap. Bálint Sándor néprajzkutató említi, hogy Vincét „ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum=bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni”: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Vince a szőlősgazdák napja, többfelé vidáman ülik meg ünnepét.

22. Magyar Kultúra Napja

Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását

25. Pál napja

E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. Pál fordulása termésvarázsló -, de főleg jósló nap. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani, ugyanakkor jó termést jelent. „Ha Pál napján fúj a szél, szűk szénatermés várható.” Ha ez a nap ködös, az a jószág pusztulására figyelmeztet. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz.

26. Nemzetközi vámnap

A brüsszeli székhelyű Vám Együttműködési Tanács megalakulásának napját 1983 óta ünneplik a világban. Magyarországon 1993-ban tartották meg először.

30. A lepra elleni harc világnapjaja

A betegséget korábban már legyőzöttnek hitték, világszerte azonban még ma is milliós nagyságrendben jelentkezik. A lepra kórokozóját 1873-ban Gerhard Hansen norvég orvos izolálta. A betegség 1982 óta gyógyszer-kombinációval gyógyítható, de a kezelés hosszadalmas és költséges.

31. A béke napja

 
 
A rovat elkészítéséhez felhasználtuk a www.megaport.hu, a kincsestar.radio.hu, a www.sulinet.hu, www.kkmk.hu, www.eum.hu, www.greenfo.hu honlapok anyagait.
 
csik
rss RSS hírolvasó
csik
Dokumentumtár
csik
Kiadványaink
Közművelődési Információk
Hirdetés
megjelentek legújabb kiadványaink
Hirdetés
Hirdetés
 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés