PMKI a facebook-on
Elérhetőségek
Cím: 2370 Dabas, Szt.          István u. 58.
Telefon/fax: 233-6910
E-mail: pmki@pmkult.hu

csik

Pesti vármegyeháza bemutatása

(megyeházi séta, érdekességekkel, legendákkal a Városház utcai homlokzattól, a Semmelweis utcai kapuig – összeállította: Galántai László)

A megye rövid története:

A megyerendszert, illetve a megyéket Szent István szervezte meg.
Pest megye elődje az XI. század elején alapított Visegrád vármegye volt.
Pest megye névadója az eleinte muszlim kereskedők és szlávok által lakott település, Pest városa volt.
A „Pest megye” megnevezés először 1255-ből ismert. 
Az 1450-es évektől egészen a török hódoltságig a vármegye székhelye Üllőn volt.
A Visegrád vármegyéből kialakult Pest és Pilis megye a török-kor előtt önálló volt, csak az igazságszolgáltatást a király, illetve a nádor által összehívott közös gyűlések jelentették, - ezért nem volt a megyének főispánja - a XIV. században 5-6 évenként, az utolsót 1476-ban tartották Rákos mezején. A megye ispán nélküli állapota mások számára vonzó lett, ezért a környező megyék birtokosai a XV. században sorra kérték falvaik átcsatolását Pesthez.
1526 után Pest, Pilis, és Solt megye a török hódítás áldozatául esett. A megyei közigazgatás tisztségviselői először Heves megyében, majd Nógrád megyében találtak új otthont, legutoljára Fülek várában. 
1569. december 4-én foglalták törvénybe Pest-Pilis-Solt vármegye létrejöttét, a megye első főispánja Wesselényi Ferenc nádor volt.
Ekkor kapott a megye először címert és pecsétet.
A főispáni széket 1848-ig, - a nádori méltóság megszűnéséig - Pest-Pilis-Solt vármegyében mindig - ha volt - a nádor töltötte be. 

A megyeháza története:

A Vármegye nemesi szervezete 1689-ben Budán az Úri utcában vásárolt egy házat székház céljából a mai Úri u 19 szám alatti telken (csak 1806-ban tudták többszöri kísérlet után eladni), - de mivel a német végvárrá lett Budán, az akkori Országgyűlés szomszédságában volt a megyegyűlés épülete, a legenda szerint a megyei urak nem akarták, hogy az országgyűlés, az udvari kamarilla és a haditanács, tudja mit tárgyal a Megyegyűlés – ezért, 1697-ben Pesten megvásárolták, - megyei székház céljára, - Pachner hadbiztos házát, (ami 1686 után épült) a jelenlegivel lényegében megegyező telekkel (szélessége 24 öl, hosszúsága 94 öl). (1 öl kb. 1,9 m)
A megyei közigazgatás azóta is, ezen a helyen működik.
A vásárláskor az eredeti telken álló négyszobás ház, a jelenlegi épület Kammermayer tér - Városház u. sarokrészén volt, amit a XVIII század során többször is bővítettek. 
1726-ban nyitották meg a megye déli oldalán a Vármegye utcát.
A ma is funkcionáló klasszicista - ma már jeles műemlék - új vármegyeházát a megye közönsége három részletben 1804-1841 között építtette meg, három eltérő iskolázottságú és más-más felfogású építész Hild János, Hofrichter József és ifj. Zitterbarth Mátyás tervei alapján, amelyek ennek ellenére harmonikus egységet képeznek.
A megyeháza épületének legjellemzőbb vonása, az egységen belüli stiláris változatosság.
A reformkor idején Pest vármegye volt az első, aki létrehozott olyan megyei központot, ahol a megye legfőbb irányító testületei (közgyűlés, alispáni, ügyészi, számvevői, pénztári hivatal, levéltár, törvényszék, börtön és a vezető tisztviselők szállásai) egy épületben kaptak helyet.
Ezzel a megye példát mutatott a többi megyének a korszerű megyeszékhelyek kialakítására. A többi megyeháza ezután épült.
1876-ban Pest-Pilis –Solt vármegyéhez csatolták a Kiskunságot, akkor a megye a Duna –Tisza közén Váctól Kiskunhalasig és Bajáig) terült el.
A Megye mai területe 1950-ben alakult ki, jelenleg 187 településünk van, ebből 43 város.
A megyében most kb. 1millió 300 ezer ember lakik.

VÁROSHÁZ UTCAI RÉSZ

A jelenlegi Városház utcai rész ifj. Zitterbarth Mátyás tervei alapján készült, az 1838-as nagy-árvíz pusztítása után, 1839-41 között, az ország egyik legszebb klasszicista épületeként. A budapesti klasszicista építészete bemutató könyv is ezzel kezdődik.
A főhomlokzat építésekor a Pesti Szépítő Bizottmány az épület homlokzatát 1 öllel hátrább helyeztette, a közepén lévő rizalit 5 lábnyi kiugrását pedig 4 lábnyira mérsékelte, az utca szélesítése céljából, de kárpótlásul az épület a Kammermayer tér felé eső részen 1-1,5 öl széles 20 öl hosszú csíkkal lett szélesebb. (1 öl kb. 190 cm)
Az épület főhomlokzatán 6 Korinthoszi oszlop található és a fölötte lévő Timpanonban pedig 1841-ben helyezték el a megye oroszlános címerét (Dunaiszky Henrik alkotása), ami azóta is változatlan formában van ott.
Az épület Kammermayer téri sarkán található Fáy András a Pesti első magyar takarékpénztár alapítójának emléktáblája.(Csúcs Ferenc, domborműve 1964.)
Az épület első emeletének bal sarkán volt az alispáni szoba, ami most a megyei Közgyűlés elnökének szobája. 
Az utcáról elegáns elrendezésű háromhajós kapubejárójába jutunk, aminek a jobb oldali hajójában, 2000-ben a rendszerváltás 10. évfordulóján (fehér márványtábla), és 2006-ban a forradalom 50 éves évfordulóján (bronz dombormű, Asszonyi Tamás szobrászművész alkotása) az 1956 forradalom hőseire és áldozataira emlékező emléktáblát helyezett el az akkori közgyűlés.
A kapucsarnokból balra nyílik a levegős lépcsőház, az emeletre vezető díszes márvány főlépcsővel és jón oszlopokkal.

ELSŐ,VAGY DÍSZUDVAR

A kapubejáróból, az oszlopos (első) díszudvarba jutunk, ahol nyáron koncerteket tartanak, mert tökéletes az udvar akusztikája. Játszott már itt a Fesztiválzenekar, az Amadinda ütősegyüttes, a Benkó Dixiland, a Pest Megyei Szimfonikus Zenekar, voltak még dzsessz és zongorakoncertek is.
Az udvar közepén egy kb. 100 éves kanadai diófa áll, amin lévő madarak néha a koncerteken beleszólnak a zenekar műsorába.
A díszudvar Városház utca felőli I. emeletén a megye vezetőinek irodái találhatók, a 2. emeleten a Közigazgatási hivatal irodái vannak, a földszinten megyei intézmények helyezkednek el.
A szemben lévő középső épületrészben található a közgyűlési terem, vagy díszterem. Ez alatt a szemközti fal bal oldalán az 1848-as forradalom 100. éves évfordulóján állított emléktáblán a reformkorban és az 1848-as forradalomban jelentős szerepet játszó személyeknek, mint Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Jókai, Nyáry Pál, Károlyi István, Arany János, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály, Fáy András, Török Ignác állítanak emléket.
A jobb oldalon pedig Kossuth Lajos halálának 100. évfordulóján állított emléktáblát a megye közgyűlése.
Az udvar jobb oldalán található öntött vas kút a Dorottya u 12. sz. házból, került ide.
Az udvarban vették föl az „EGY MAGYAR NÁBOB” és a „HONFOGLALÁS” című filmek néhány jelenetét.

ÁTJÁRÓ ÉS LÉPCSŐHÁZ

A második udvarba vezető átjáróból jobbra induló középső lépcső második fordulójában, a 2000-ben az államalapítás 1000 éves évfordulójára (Szabó Tamás alkotása) készült emléktábla található. A díszterem előtti folyosón a jobb sarokban a honfoglalás 1100 éves évfordulójára készült emléktábla látható (Csíkszentmihályi Róbert alkotása.) Az emléktáblán egy kerecsensólymot örökített meg a művész.
Az átjáróban található Fáklyás női alak szobor az egykori Európa szállóból került ide a II. világháború után.
Itt vették fel a „NOSZTYFIÚ ESETE TÓTH MARIVAL” című film néhány jelenetét.

DÍSZTEREM

A Díszterem előterének jobb oldalán a folyosófelőli oldalon Károlyi István 1848-as megyei főispán feleségének márvány síremléke látható.(Ferenczy István szobrászművész alkotása 1831. Idehelyezve 1945 után.). A díszterem felőli falon az 1905/6. évi alkotmányválság  és nemzeti ellenállás hőseinek emléktáblája.(Készült 1906-ban) és alatta a közgyűlés egyik kandallója található ( mindkettő 1945 után került oda)
A díszterem az eredeti formájában is így nézett ki, de a II. világháborúban elpusztult csillárok helyett a várbéli régi Országház dísztermének csillárjai kerültek ide.
A terem falán az ablakok között hátulról a Városház utcai oldal felől Gróf Széchenyi István, (1831-ben Pest megye táblabírája volt), Táncsics Mihály, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos a vármegye 1847-48-as követe, pénzügyminiszter, kormányzó, Dózsa György, akinek ceglédi beszéde híres, és Fáy András az első Pesti Takarékszövetkezet megalapítója, képei láthatók.
Az elnöki emelvény mögött álló empire órát, a megyei nemesek közadakozásból vették 1830-ban a megyegyűlésnek. (Hillrich János órásmester készítette) Az óra  a háború végétől a levéltár raktárában volt és az 1980-as évek végi felújítás után került vissza eredeti helyére és azóta is pontosan jár. Az óra negyedóránként diszkréten más hangon üt ezzel is figyelmeztetve a felszólalót az idő múlására.
A körbe függő kőkonzolos, fabaluszteres galériáról lehetett régen, a megyegyűléseken vendégként részt venni, jelenleg AZONBAN nem lehet felmenni statikai problémák miatt.
A terem közepén régen asztalok és padok voltak, ezért itt megyebálokat, egyéb rendezvényeket is tartottak, a jelenlegi padokat 1958. után készítették.
A teremben ülésezik a megyei közgyűlés és a szavazás elektromos szavazatszámláló berendezéssel történik.
A Megyei képviselőtestület létszáma 80 fő, a parlament után a második legnagyobb választott testület.
A középső padsorban ül a mindenkori kormányzópárt, a baloldalon az ellenzék és a jobb oldali részen a hivatal dolgozói, a meghívott vendégek és az érdeklődők. A képviselők neveit a padok hátsó lapján lehet olvasni.
1569. december 4-én foglalták törvénybe Pest-Pilis-Solt vármegye létrejöttét. Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése, tisztelegve a megye dicső múltja előtt, ezt a napot 1999-ben Megyenappá nyilvánította, s minden évben ezen a napon nyújtják át a megye kitüntetéseit az arra érdemeseknek. 
 
MÁSODIK UDVAR

A középső udvart körülvevő épületrész Hild János tervei szerint 1804-11 között épült, ami magában foglalja a Közgyűlési termet, a börtönszárnyat és a börtönkápolnát, lakásokat és az irodákat.
Az udvar szemben lévő és jobb oldalán voltak a börtöncellák, ahol rács van az ablakokon.
A függőfolyosó alatt középen lévő táblára az van kiírva, hogy „Ez volt a Vármegyei Sedria (Törvényszék) akasztó udvara”.
Kivégzések csak az 1848-ig voltak itt. A kivégzendő rabot a tábla alatt befalazott ajtón hozták ki a börtönből. A Börtön híres rabjai voltak Bogár Imre betyár és unokatestvére Bogár Mihály, Kiss Ballagó Mihály betyár.(Rózsa Sándor kortársai). A megyei Börtön 1921-ig volt az épületben.
A szemben lévő falon az első emelet magasságában egy ónból készült oroszlánszobor található a Teleki Ház oromzati címeréből
Az udvar bal oldalán lévő erkélyt 1945 után építették, lebontott régi épületek maradványainak felhasználásával. Az erkély alatt a Roosevelt téri Lloyd palota udvarából származó „Hébé kútszobor” áll, vele szemben pedig az „Uránia kútszobor” van a Két törökhöz címzett ház udvarából.
Ebben az udvarban vették föl a „KŐSZÍVŰ EMBER FIAI”, a „HÍDEMBER” és a „ROKONOK” filmek egyes jeleneteit.

II és III udvar közötti ÁTJÁRÓ

Az átjáróban lévő Hermész szobor szintén a Két törökhöz címzett házból való. Az átjáró falában balra a megyeháza építéséhez felhasznált illetve megyei bélyeges téglák vannak beépítve.(abban az időben minden uradalomnak, vagy nagyobb településnek volt saját téglagyára, amit címerrel, vagy monogrammal jelöltek meg)

KÁPOLNA

Az átjáró végén balra lévő nagy vasajtó mögött először Börtönkápolna, majd 1920-tól a levéltár díszterme volt, a levéltár 2001-évi kiköltözésig. Itt eredeti jegyzőkönyveket és iratokat tartottak, a jövőben a Megyei levéltár egyik allevéltára lesz és Megyei Protokoll teremként különleges alkalmak helyszínéül szolgál.
A kápolna jobb oldalán lévő ólomüveg ablakszemekben (1940-ben tervezte: Rákóczy Artúr és kivitelezte Zsellér Imre) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nemesi családjainak, illetve földbirtokosainak címerei láthatók.
Középen vannak a megye különböző címerei.
Középen fenn van az Endre család címere, azért, mert Endre László akkor volt a megye alispánja.
A mai 1990. óta használt címer a hármashalmon álló kétfarkú oroszlán a koronával és az országalmával
A jobb oldali ablakban van pl. József Nádor címere, Károlyiak címere. A bal oldali ablakban pedig pl. a Zlinszkyek, a Rádaiak, Blaskovichok címerei találhatók.
A II világháború idején a bombázások az ablakokat a pincében őrizték, és 1945 után helyezték vissza.
A kápolnából kijőve a jobbra vezető belső lépcső vezet, az un. Kosáry szobába, mert Kosáry Domokos, aki 1957-tól 1960-ig börtönben volt, (igaz a börtönben tudományos munkát végzett, és elkészítette a II. Bibliográfiáját) 1960-tól 1970-ig a levéltár alkalmazottja volt. Ebben a szobában dolgozott, de a Levéltár 1970 után is meghagyta neki a szobát egészen 2001-ig. 1970 után már ritkábban fordult meg itt. Vele együtt a Levéltárban dolgozott Jánosi Ferenc(Nagy Imre veje) 1960-68-ig, aki az 1968-as csehszlovákiai bevonulás következtében halt meg.(stressz) 

HARMADIK UDVAR, LAKÓUDVAR, BÖRTÖNCELLA


A Semmelweis utcai részt - Hofrichter József által tervezett és 1829-32 között kivitelezett - régen lakóépületnek nevezték. Itt volt az első emeleten a kapubejáró fölött a főszolgabíró, a főjegyző, a másodalispán lakása, a második emeleten a főlevéltárnok, első aljegyző, alszolgabíró lakása. A lakások az 1920-as években szűntek meg és alakították át irodává. 
A földszinten jobb oldalt volt az istálló és a kocsiszín, baloldalt pedig a levéltár.
Jobboldalt fenn a „Lovakat zabolázó csikós” dombormű Izsó Miklós fiatalkori alkotása, a volt kocsiszín felett. Ez jelenleg a Pest Megyei Szimfonikus Zenekar próbaterme.
A kápolna harmadik udvari bal oldali sarkánál lévő vörösmárvány emléktábla, amin ”A vármegyeházának ez ódon falai nyögték a nagy szultánok világverő hadait, de látták Buda és Pest felszabadulását is az idegen járom alól 1686-ban” (1936.) Tábla nem igaz, mert a megyeháza telkét 1697-ben vették és akkor itt semmilyen épület nem volt és ezek a falak ténylegesen, 1805-1806-ban épültek.
A baloldali falon, 13. m magasan van egy Napóra. Vertikális árnyékvetője a pólusra mutat. A számlap, a vakolatból kiemelkedő félkör alakú szalag, 2m. hosszan. Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű. Középen bronz Nap-arc, balra Szaturnusz, jobbra holdsarló a díszítés. A napóra 1832-ben készült.
Baloldalon, a sarokban volt a Levéltár bejárata, szemben a falon, egy falfülkében van a „Géniusz szobor, Madarász Viktor síremlékéről”.
Az udvar baloldali részének az eltérő szintkülönbségű része volt a levéltár, ami szűknek bizonyult, és 2001-re új levéltárat építettünk a Mester utca - Vágóhíd utca sarkán.
Az udvar balsarkában lévő ajtón megyünk be a régi börtön részbe, ahol belül a kőből látható falrészek a régi korokat idézik. A Mobilitás bejárati ajtó mögött rögtön jobbra van egy börtöncella, ahol a falban látható lyukak a priccseket tartó gerendák helyei voltak. Látható, hogy elég szűk volt a hely. A jobb sarokban fenn van egy szellőzőnyílás és, ha a villanyt lekapcsoljuk, akkor látni, hogy milyen sötét volt.
Balra szemben a Semmelweis utcai falon van egy emléktábla, ami Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének állít emléket, aki Szatmár vármegye főjegyzője és országgyűlési követe volt és többször megfordult itt az épületben
A Semmelweis utcai oszlopos kapualj, Budapest egyik leghangulatosabb klasszicista kapualja.

 
 
csik
rss RSS hírolvasó
csik
Dokumentumtár
csik
Kiadványaink
Közművelődési Információk
Hirdetés
megjelentek legújabb kiadványaink
Hirdetés
Hirdetés
 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés