Megjelent a töki Petőfi Emlékkönyvtár és Művelődési Ház tudományos kiadványsorozatának első füzete „Tök község parasztsága az Urbáriumtól az úrbéri per végéig 1770–1879” címmel. Szerzője Kecskeméti Károly, a neves levéltáros-történész, aki 1955/56-ban Szabad György útmutatása szerint egyetemi szakdolgozatként írta meg ezt a művét, amely azután 53 évig várt kiadására. A 110 oldalas kötet az egykori szakdolgozat szómagyarázatokkal és iratmásolatokkal kiegészített, gondozott szövegét tartalmazza.

 

Kecskeméti Károly az 56-os forradalom előtt több mint két évig kutatta Tök társa¬da¬lom- és gazdaságtörténetét, miközben levéltári gyakorlatként a község iratait rendezte a Budapesti 2. sz. Állami Levéltárban, amely ma a Pest Megyei Levéltár nevet viseli. Ez alatt az idő alatt sokszor látogatott Tökre, hogy a község helyben fellelhető állami és egyházi dokumentumait tanulmányozza, továbbá kikérdezze az idős embereket, mit tudnak a XIX. század végének paraszti gazdálkodásáról és társadalmi folyamatairól. Az akkori tanács úgy tervezte, hogy ha elkészül a tanulmány, kiadja; a történelem azonban közbeszólt.

 

A forradalom vérbefojtása után Kecskeméti elhagyta az országot, és Párizsba költözött, ahol szép szakmai sikereket ért el. 1962-től a Nemzetközi Levéltári Tanács egyik vezető tisztségviselője, 1992 és 1999 között annak főtitkára volt. Egész sor dél-amerikai, afrikai és ázsiai országban vett részt levéltár-fejlesztési programokban, 1970/71-ben az Unesco megbízásából Szenegál fővárosában, a dakari egyetemen ő szervezte meg a levéltáros-képzést. Történészként kutatási területe: Magyarország újkori történetének különösen a II. József uralkodásától az I. világháború végéig tartó szakasza. Számos történelmi tárgyú írása jelent meg francia nyelven, két könyve már magyarul is olvasható. Jean Bérenger-vel közösen írott és a Napvilág Kiadó által megjelentetett művének: „Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon, 1608–1918” bemutatója 2008. február 21-én volt az Országgyűlési Könyvtárban. 2008 őszén új magyar nyelvű könyvének kiadását üdvözölhette a történész-társadalom és a laikus olvasóközönség, ennek címe: „Magyar liberalizmus, 1790–1848”. Ez annak a disszer¬tációnak a bővített, átdolgozott változata, amellyel a szerző 1980-ban a párizsi Sorbonne-on állami doktori fokozatot szerzett, s amelyet 1989-ben franciául már kinyomtattak (La Hongrie et réformisme libéral, 1790–1848. Roma, 1989). A 2008-as magyar kiadást a budapesti Palládium Alapítvány kuratóriuma az év legjelentősebb társadalomtudományi kiadványának minősítette, és Palládium díjjal jutalmazta.

Nagy öröm és egyben nagy megtiszteltetés a falu népe számára, hogy Kecskeméti Károly más irányú kutatási tevékenysége mellett elvállalta a töki parasztság történetéről írott diákkori munkájának szöveggondozását, és hozzájárult kinyomtatásához, mert ennek a nemes gesztusnak köszönhetően falu végre megismerheti múltjának mindeddig homályban rejtőző mintegy száz évét. Nyomon követheti, hogy miként válik az Óbudai Koronauradalomnak alávetett jobbágyságból öntudatos, a saját földjén gazdálkodó parasztság, amely annak is megtalálja a módját, hogy megvédje és érvényesítse érdekeit, – ezt jól példázza a négy évtizedig húzódó, a határ területét az uradalom és a parasztok között megosztó „úrbéri per”. 

A tanulmány rávilágít a falu agrártörténetében lezajlott fontosabb folyamatokra: az új kultúrnövények (kukorica, burgonya, burgundi répa) elterjedésére, a korszerű mezőgazdasági eszközök (henger, vaseke, vasborona, vasvilla, szórórosta stb.) fokozatos térhódítására, az ökör ellenében a ló fő igavonó állattá válására, továbbá a szarvasmarha fajtaösszetételének változására, nevezetesen arra, hogy a rideg tartásra való „hattyúszőrű és „villásszarvú” magyar fajtát miként váltják le lassanként a beltejes tenyésztést igénylő, de rentábilisabb svájci és bonyhádi marhák.

A töki parasztság a földművelés és az állattenyésztés egyre modernebb eszközeinek és egyre racionálisabb módszereinek alkalmazásával, a piacgazdálkodásba való egyre fokozottabb bekapcsolódásával a paraszti polgárosulás útját járja a szerző által vizsgált időszakban. A könyv ennek a folyamatnak a társadalmi vonatkozásait részletesen kifejti, de azt is kimutatja, hogy a kapitalizálódás korántsem jelenti az egész gazdál¬ko¬dó társadalom előrelépését, ugyanis a gazdaságok egy részének tönkrejutását eredményezi.

Kecskeméti Károly egész munkásságára jellemző a tények tisztelete és az a törekvés, hogy a fellelhető történeti források adatait felkutatva, összegyűjtve és elemezve – ha szükséges, forráskritikát alkalmazva – feltétlenül igaz következtetésekre jusson. Ez a szemlélet már diákkori munkájában is megmutatkozik. Ennek a tanulmánynak minden egyes állítása konkrét dokumentumok – döntő többségükben levéltári iratok – adataival van alátámasztva, ez adja legfőbb értékét. A Tökre vonatkozó adatok gondos elemzésével olyan mikroszintű kutatást végez a szerző, amely a maguk összetettségében és konkrétságában szemléletesen bemutatja az országos szinten is lezajló folyamatokat. Ugyanakkor a mű olvasmányos, élvezetes stílusú, ezért bátran ajánlható nem csak a szakmabelieknek, hanem minden érdeklődőnek.

A kötet megvásárolható a kiadónál, tehát a töki Petőfi Emlékkönyvtárban, továbbá megrendelhető a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től.

Kecskeméti Károly: „Tök község parasztsága az Urbáriumtól az úrbéri per végéig, 1770–1879” című tanulmánya a Petőfi Emlékkönyvtár és Művelődési Ház által indított Töki Helytörténeti Füzetek sorozatának 1. száma. A kiadó a következő 2-3 évben az alábbi füzetek megjelentetését tervezi:

Böhm András: A Nyakas természeti képe és annak kialakulása

Fésű József: A töki határ földrajzi nevei

Kemény Attila: A töki szőlőművelés. Társas élet a töki szőlőhegyen

Németh László: A töki református egyházközség története 

Ónodi Szabó István: Tök község régészeti emlékei